GOMBÁK
Az ehető gombák az élelmiszerek egy külön csoportját alkotják, bár gyakran a fűszerek, illetve a zöldségek közé is sorolják őket. Az ehető gombák legfontosabb tápanyaga a fehérje, amelynek összetételét az állati fehérjéhez hasonlíthatjuk, ezért húspótló ételként is számoljunk vele. A fehérjén kívül zsírokat, nagyon fontos ásványi anyagokat,vitaminokat, íz- és zamatanyagokat, étvágygerjesztő glutaminsavakat, antibiotikus anyagokat is tartalmaz.
A gombát felhasználjuk levesnek, salátának, főételként (rántva, pörkölt, fasírozott), de köretnek, levesek, mártások, húsok ízesítésére, valamint pizzákhoz, vagy hideg és meleg szendvicsekhez és salátákhoz is. Szárítva levesek, húsételek, saláták alkotórésze, őrölve fűszerként ugyanezekhez az ételekhez, ízesítőként használják.
a gombát tisztításkor ne áztassuk, csak folyóvízben mossuk meg, csepegtessük le
fajtól függően figyeljünk a szeletelésre is, (Pl: a laskagombát, keresztirányba szeleteljük, míg a csiperke gomba bármely módon szeletelhető)
Csak sértetlen zománcú edényben főzzük, mert vassal érintkezve megfeketedik, és kellemetlen mellékíze lesz.
Főzés közben ne fedjük le, mert némely gomba nagyon sok vizet ereszt.
Gyengén fűszerezzük és sózzuk, kevesebb fűszer és só jobb összhatást ad.
A gombaételek nem tárolhatók, még a legkitűnőbb hűtőszekrényben sem. (legfeljebb a következő étkezésig tároljuk, vagy használjuk fel az étel ízesítésére, szendvicsek készítésére.)
A gombák gyógyhatása
A gomba hasznos az elhízás ellen, mert energiaszegény és nagy telítőértékű. Teljes értékű fehérjetartalmával kiválóan kiegészíti növényi eredetű táplálékainkat, ugyanakkor egymagában nem pótolja sem az energiaadó alaptápanyagokat, sem a fehérjeforrásainkat. A gomba legfőbb szerepe a táplálkozásunkban elsősorban az, hogy az ételek ízletességét fokozza, kiváló ízesítő hatásán kívül a legváltozatosabban elkészíthető zöldségféle.
Az általánosan "kalapos gombák"-ként ismert bazídiumos gombák csoportjában, olyan új hatóanyagokat fedeztek fel, amelyek gyógyászati alkalmazása nagy jelentőségű. Ezek a hatóanyagok korunkban jelentős betegségek gyógyításában hoztak átütő sikert, mint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a különböző daganatos megbetegedések és az AIDS.
Néhány ehető gombafaj
Sárga rókagomba
(Cantharellus cibarius)Tojássárga színe miatt népiesen tojásgombának, csirkegombának, nyúlicának nevezik. Tölcsérgomba alakú, de termôrétege nem lemezes, hanem a tönkre mélyen lefutó ráncokból-erekbôl áll. Húsa fehéres sárga, kellemes kajsziillatú.Fôleg savanyú talajokon nyáron és kora ôsszel jelenik meg. Egyik legértékesebb ehető gombánk.
Szabályos alakú, nagy termetû, vastag és merev húsú gombák. Kalapjuk többnyire élénk, feltűnő
színű. Lemezeik általában törékenyek, morzsalékonyak. Húsuk pattanva törik. A galambgombák között sok ehető van, a csípős ízûek viszont fogyasztásra nem alkalmasak.
(Russula delica) nagy termetű, többnyire tölcsér alakú, fehéres színű gomba. A talajban vagy az avarban kezd fejlődni, maga előtt tolva a földet vagy az avart, ezért a kalapja mindig "piszkos". Lemezei érintkezési helyén a tönk kékeszöld árnyalatú. Ehetô, de nem jóízű.
Kékhátú galambgomba
Ízletes vargánya (Boletus edulis)
Nagy termetű, vastag húsú, vaskos tönkű, csöves termőrétegű gomba. Kalapja világos sötétbarna, a tönkje felső része finoman hálózatos. Csöves bélése eleinte fehér, majd zöldessárga. Húsa fehér, nem színeződő. Erdei fákkal él mikorrhizás kapcsolatban, főleg tölgyekkel és bükkel. Finom ízű, jó szagú gomba. Szárítmánya értékes exportcikkünk.
Őzlábgombák
Különböző méretű, pikkelyes-foltos kalapú, fehér-barna-vöröses színű gombák. A tönk megnyúlt, csöves, gyakran gallér (mozgatható) díszíti. Csak a feltűnően nagy termetűek fogyasztása javasolt.
Nagy őzlábgomba
Pereszkék
Közepes vagy apró méretű, eltérő alakú gombák. Spóraporuk fehér, tönkjük húsos, lemezeik többnyire kiöblösödve nőnek a tönkhöz. Meghatározásuk néha nehéz.
Lila pereszke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése